Több mint négy évtizedes munkássága során mintegy harminc köztéri szobrot alkotott, melyek legnagyobb részét Baranya megyében tette közszemlére (pl. Budapesten a Népligetben a Végtelen, 1972; Pécsett a Csillagok, 1974; Hosszúhetényben a Plasztika 2., 1996), ezek megtalálhatók a www.kozterkep.hu online adatbázisban. Műveinek legnagyobb része magyarországi és külföldi magángyűjteményekben található. A pécsi Janus Pannonius Múzeum őrzi Bocz legtöbb – tíz – közgyűjteménybe került szobrát, melyek közül egy (Szomorúság, 1969) látható jelenleg a Modern Magyar Képtár állandó kiállításán, egy másik pedig a Káptalan utca 5. udvarán áll (Ölelkezés, 1965). A Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria Jelenkori Gyűjteménye Bocz Madár című, 1970 körül megformált márványszobrát őrzi. Az életmű nagy része magángyűjtemények féltett kincse.
Bocz legkedvesebb anyagai a különböző nemes kövek voltak, művei kétharmadát ezekből faragta, egyharmadát fából, és van néhány fémből, csontból valamint üvegből készített alkotása is. A köveket nagyrészt magyarországi kőfejtőkből szerezte be, használt azonban erdélyi és carrarai fehér márványt, és külföldön járt barátai gyakran hoztak számára különleges köveket. Művészetének elsődleges célja az anyagban rejlő szépség megmutatása. Ezen kívül nem akart különösebb értelmet, jelentést, üzenetet tulajdonítani szobrainak – bízott a művek mindenkori befogadóra gyakorolt hatásában. Az 1960-as években készült figurális szobrai (pl. Liszt Ferenc, 1969) után főként természeti formákat (pl. Hullám, Spirál) ábrázoló, absztrakt műveket alkotott, ugyanakkor gyakran rejtett figurális motívumokat szobrai és domborművei részleteibe (pl. Triptichon).
Írta és összeállította: Tüskés Anna
Liszt Ferenc | 1968-1969 | magángyűjteményben
Az atommag elektronjai | közgyűjteményben
(Az atommag elektronjai című szoborról a képeket uzmaria készítette.)
Csillagok | 1973-74 | magángyűjteményben
Spirál | 1971-73 | közgyűjteményben
Karinthy Frigyes | 1997 | közgyűjteményben
(A Karinthy-szobor képeinek forrása: karinthy.hu)
Családi tulajdonban
Teremtő akaratának a szobrászi gyakorlatban ritkán használt, nehezen megmunkálható anyagok is engedelmeskedtek. Ilyen a korai éveiben használt kantavári márvány, majd később az obszidián és az üveg.
Triptichon
Janus Pannonius Múzeum, Modern Magyar Képtár gyűjteménye
